Pályafutásom talán legérdekesebb három éve lehetett, amikor távmunkával foglalkoztam, magam is távmunkás voltam. Ahogy az lenni szokott, először  mindenki idegenkedett tőle, kezdetben sem feletteseim, sem beosztottaim, sem kollégáim nem lelkesedtek. Sőt.  Aztán több éves ámokfutásommal minden megfordult, az ellenzőkből támogatók lettek. Ugyan ma már a szó klasszikus értelmében nem vagyok távmunkás, kellemes emlékeim vannak erről az időszakról.  Akár az SHS rovatban is megjelenhetnék vele, mert valójában Magyarországon sokkal több az üres beszéd erről is, mint a cselekvés. Kicsit olyan mint a fekvőkerékpárhoz az emberek hozzáállása: „ó de jópofa dolog, de hát én ki nem próbálnám”.  Kollégáimmal egy nagyon hatékony költségtakarékos rendszert építettünk ki, sok tapasztalatra tettünk szert, melyeket konferenciákon,  előadásokon népszerűsítettem, ezekből szemezgetek. Noha több év eltelt azóta, sajnálatos módon nagyobb részük még ma sem vesztették aktualitásukat.

 

Részletek a Dunántuli Távmunka Konferencia anyagaiból

(2003.november 27.)

Ma még kevés munkaadó hajlandó érdemben informálódni a távmunka lehetőségéről és egyelőre kevesen vannak, akik a bevezetését tervezik. Ennek számos oka közül az egyik a megbízható információ hiánya, a másik a hagyományos vezetői szemlélet. Nehéz elszakadni a feladatorientált stílustól és elsajátítani az eredményorientált vezetési módszereket.

Az irodai munkakörök döntő részében alkalmazható a távmunka, ezért iroda-beruházásnak, irodabérletnek a legjobb, költség nélküli alternatívája a távmunkázás. DE!

A távmunka gazdasági racionalitásának csak egyik, és nem minden vállalkozás esetében megragadható forrása az iroda-beruházásból, -működésből származó megtakarítás. A hatékonyságnövekedés biztos forrása magából a munkamódszerből fakad, hiszen a távmunkázás kikényszeríti a hatékony munkavégzést.

A távmunka bevezetését minden esetben meg kell, hogy előzze egy, az egész céget érintő szervezési munka, ami önmagában is jótékony hatással van a cég működésére, és ezt fokozza a felesleges megszakítások nélküli, stressztől kevésbé terhes feltételek mellett, nagyobb önállósággal, kreativitással dolgozó alkalmazott hozzáadott értéke.

Nem attól kell tartania a munkaadónak, hogy otthon nem, vagy kevesebbet dolgoznak munkatársai; a veszély éppen fordított: van-e elég önfegyelme ahhoz, hogy abba tudja hagyni a munkát!

Műszaki akadálya a távmunkázásnak ma már nincs Magyarországon sem. Az informatikai beruházások viszonylag elfogadható költség mellett megvalósíthatók. Természetesen esete válogatja, de egyszerű alkalmazásoknál jelentéktelen az eltérés egy hagyományos és egy távmunkahely felszerelése között. A távmunkázás megvalósítására vonatkozó ajánlatok között viszont sokszoros eltérés mutatkozik, miközben a műszaki tartalomban nincs számottevő különbség.

A távmunka üzemeltetési költsége ma már elfogadható szintű (természetesen még csökkenthető), egyre versenyképesebb a hagyományos foglalkoztatás kapcsán jelentkező költségekhez képest, ugyanakkor a kisebb településeken, ahol például nem elérhető a szélessávú Internet szolgáltatás, ez kevésbé gazdaságos műszaki megoldásokat eredményez.

Az adózási kérdések döntő részben jó irányban mozdultak el, mind az SZJA-, mind a Tao-törvény kedvező feltételeket teremt az alkalmazottaknak otthoni használatra átadott számítástechnikai eszközök vonatkozásában és a szélessávú Internet elérés esetében. Ez kedvezően hat a távmunkavégzésre. Ugyanakkor a magán- és hivatali célú telefonforgalom problémájától nem tud megszabadulni a magyar adórendszer, (lásd áfa-törvény).

Munkaügyi szabályozatlanság valóban van, hiszen ez a fogalom (távmunka) a legutóbbi időkig nem volt lelhető fel a jogszabályokban. Szabályozásra szükség van, ugyanakkor félő, hogy beindul a túlszabályozási mechanizmus.  Ennek az a veszélye, hogy a munkaadókat olyan kötelezettségekkel terhelik, amelyek még megszületése előtt elriasztják őket e korszerű, és a munkavállalók igényével is találkozó munkamódszer bevezetésétől. Jó lenne az európai távmunka-megállapodásban* foglaltakat szem előtt tartva, azt nem túllicitálva megalkotni a magyarországi távmunka-szabályozást.

Jelenleg sokkal több a távmunka iránt érdeklődő munkavállaló, mint az azt bevezetni szándékozó munkaadó. A távmunkázástól új munkahelyeket várni illúzió. A munkaadók a már jelenleg foglalkoztatott megbízható munkatársaikkal fognak próbálkozni a távmunkázás terén, tehát nem remélhető, hogy az utcáról vegyenek fel távmunkásokat.

A távmunkahelyekre kiírt sajnálatos példája annak, hogyan lehet egy kitűnő kezdeményezést hivatalnoki hozzáállással elrontani. A pályázatok elszámolásánál, azok kifizetésénél komoly fennakadások voltak.

Összességében azt mondhatjuk, hogy bár a távmunkázás ma gyerekcipőben jár, néhány éven belül a munkaadók maguk fogják alkalmazottaikat távmunkába küldeni, ezt a folyamatot lehet lassítani, lehet gyorsítani, de megállítani aligha.

A gyorsítás folyamatában kezdetben komolyabb szerepet vállalhat az állam azzal, ha a munkaadókat valóban ösztönző pályázati programokat indít el.

Alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – csokorba gyűjtöttem azokat a tényezőket, amelyek a távmunka bevezetését elősegítik.

 

AHOL ÉRDEKELTEK A

· költségcsökkentésben

· hatékonyság növelésében, versenyképesség fokozásában

 

AHOL A VEZETŐ

· célokat tűz ki feladatok helyett

· eredményeket vár magyarázatok helyett

· önálló, kreatív munkatársakkal kíván dolgozni

· keveset akar foglalkozni komfortkonfliktusokkal

· maga is nyitott a tanulásra, újításra

· napi munkaeszközként használja az e-technikát érdemben áll a bevezetés, működtetés mögött

 

AHOL

· az adott munkakör fő munkaeszköze számítógép és telefon

· az adott munkakör személyes megjelenést nem, vagy alig igényel

· az előkészítés, szervezés megfelelő a bevezetésben minden érintett részt vesz

 

 

Távmunka tévhitek

(Az Üzlet 2003. június 30-i számában megjelent cikk)

 

     "Nálunk a távmunka szóba nem jöhet, ugyan ki dolgozhatna a mi cégünknél otthon, egyébként is milyen lenne annak a munkának a hatékonysága? Ki tudja megfizetni a beruházási és üzemeltetési költségeket? Miért érné meg akkor ezzel foglakozni? Ez is csak egy divat, majd elmúlik." -kérdezik és állítják többen, mikor a távmunka és annak alkalmazási lehetősége szóba kerül.

     Mit lehet távmunkában végezni? Mindazokat a tevékenységeket, amelyek döntően számítógép, telefon használatára épülnek és nem vagy nem folyamatosan igénylik a személyes jelenlétet a külső és belső ügyfelekkel. Több száz ilyen tevékenységet lehetne felsorolni. Azaz gyakorlatilag szinte minden szellemi, irodai jellegű munka végezhető távmunkában. Mint tudjuk, a foglalkoztatottak egyre jelentősebb része végez ilyen típusú munkát. A valóság tehát az, hogy szinte nincs olyan vállalkozás, gazdálkodó szervezet, ahol ezt a munkamódszert ne lehetne valamilyen mértékben alkalmazni.

 

     Kikényszeríti a szervezettséget

 

     Mitől hatékony a távmunka? A hagyományos munkahelyen, ahol többen egy (telep)helyen dolgoznak, fel sem tűnnek azok a szervezetlenségek, időveszteségek, amelyek egy távmunkás rendszerben az első pillanattól kezdve láthatóvá válnak. Ezen a téren a magyarországi tartalékok igen jelentősek, hiszen a vállalatok körében végzett vizsgálat szerint a munkaidő csaknem fele (45%) elvesztegetett idő. A távmunkás rendszer sajátossága, hogy jól szervezett üzleti folyamatokat feltételez, enélkül ugyanis nem működik.

     A nyugati tapasztalatok szerint átlagosan 30 %-os a hatékonyság növekedés a távmunkás foglalkoztatás során. Az áttanulmányozott szakirodalom, a működő távmunkahelyektől ellesett információk és különösen a távmunka programba bevont munkatársak kérdései messzemenően alátámasztják, hogy a távmunka egyszerűen kikényszeríti a hatékonyabb munkavégzést, munkaszervezést.

     A távmunkás és a központban lévők egyaránt rákényszerülnek munkájukat összehangolva szervezni, mert egyébként olyan működési zavarok lépnek fel, amelyek megakadályozzák őket feladatuk ellátásában. Az eddigi gyakorlatban munkatárs, beosztott, főnök tetszőleges számban fordulhatott bárkihez, akár személyesen, akár telefonon, hogy az éppen eszébe jutó kérdést, problémát megbeszélje, megoszthassa másokkal.

 

     Szervezettebben, célratörőbben

 

     A távmunkában, ezeknek a kommunikációs lehetőségeknek a hiányát vagy szűkülését felfoghatjuk iszonyatos csapásként, ugyanakkor hamar rá kell jönnünk, sokkal tervezettebben, szervezettebben, célratörőbben, tudatosabban kell dolgoznunk, mint annak előtte. Ennek kitűnő példája, hogy hosszabb szabadság, kiküldetés előtt mennyire tudatosan végiggondoljuk, mit kell feltétlenül elvégeznünk, és el is végezzük. Nos a távmunka egy olyan állapot, mintha folyamatosan szabadságra, kiküldetésbe készülnénk. A távmunkázás egy célratörő, tervező, jövőorientált tudatos hozzáállás meglétét feltételezi és fejleszti nap, mint nap. Sokkal jobban át kell gondolnunk a munkafolyamatokat, miből mi következik, milyen sorrendben, mikor mire lesz szükség, és az hogy oldható meg legegyszerűbben. Kristálytisztán látnunk kell, hova akarunk eljutni, mi a célunk. Néhány nap alatt rájövünk, hogy a kérdéseink egy részét fel se kell tennünk, mert nem visznek közelebb a célhoz, vagy magunk is tudjuk a választ, vagy pillanatok alatt megnézhetjük a számítógépes rendszerben. Ami valóban fontos és személyes vagy telefonos egyeztetést igényel, azokat összegyűjtve csomagban beszélhetjük le munkatársainkkal hetente egyszer maximum kétszer személyesen vagy elektronikus formában és telefonon naponta. Ezzel a napi megszakítások, időkiesések mindkét félnél jelentős időmegtakarítást jelentenek. Arra is nagyobb az esély, hogy a feladatokat, problémákat tipizáljuk. Ha valami rendszeresen előfordul, akkor az rendszer vagy folyamatszabályozási kérdés, tehát elvi döntést valamint rendszer/folyamatszabályozási változtatást igényel. Az egyedi, ad hoc (ha valóban az!) esetek viszont egyedi megoldást igényelnek. A távmunkázás segít rálelni a felesleges körökre, az általános és az egyedi problémák különválasztására. Kétségtelen, hogy mind a vezetőnek, mind a beosztott munkatársnak változnia, tanulnia kell. A vezetőnek a feladatorientált vezetésről át kell állni a célkitűző, eredményorientált vezetésre, a munkatársnak a feladat végrehajtóból önálló, kreatív munkavégzővé.

 

 

     Olcsóbb és hatékonyabb

 

     A hagyományos munkahelyeken a munkaerő utazik, ezzel szemben a távmunkahely alkalmazása esetén az információ utazik. Vajon az emberek vagy az információ mozgatása egyszerűbb, hatékonyabb, gazdaságosabb? Ha minden összetevőt számba veszünk, akkor ma már mikró és makró szinten egyaránt olcsóbb az információ mozgatása, nem beszélve a kevésbé forintosítható elõnyökről (egészség és környezetvédelem).     És mibe kerül? Egy hagyományos munkahely létrehozása minimum két-három millió forintba kerül, egy távmunkahely maximum 500 ezer forintba. Egy hagyományos munkahely üzemeltetési (rezsi) költsége minimum 30-40 Ft/hó, egy távmunkahely esetében ez a kommunikációs költséggel (Internet elérés) vethető össze, amely a havi 10-15 ezer forintot nem haladja meg. Ezekből az adatokból kiderül, egy távmunkahely beruházási és üzemeltetési költségei töredékét képezik egy hagyományos munkahelyének, és további költségmegtakarítást hoz a hatékonyság növekedés.

 

 

Tapasztalatok a távmunka projektek végrehajtásáról, gyakorlatáról, sikereiről, kudarcairól és perspektívájáról 

(MEOSZ által szervezett 2004. március 26-i előadás, Budapest)

 

 Sok szeretettel üdvözlöm a megjelenteket! Először is arról szeretnék néhány szót ejteni, hogy mi motivált bennünket, mint kamarát, amikor elkezdtük a távmunkát. Azóta több mint 2 év tapasztalata van mögöttünk e téren. Az első a költségcsökkentés volt, a második pedig az, hogy minden technológiával, ami korszerű és újszerű, kötelezettségünk foglalkozni, népszerűsíteni a tagjaink körében. Tehát kamarai feladat volt, de bennem volt egy olyan kíváncsiság, hogy tényleg olyan jó ez a távmunka, hiszen az irodalomban, az Interneten rengeteg információ van róla, és csodadolgokat írtak. Kétely volt bennem, hogy tényleg jó-e? Majd kiderül a végén.

 

 Amit rögtön meg kellett tapasztalni, hogy sokan beszélnek róla, de kevesen teszik, hála Istennek, azóta egyre többen. Akkor, a kezdetek kezdetén elhatároztuk: ha ezt nekünk sikerül megvalósítani, nyitott modellként működtetjük majd, ami azt jelenti, hogy ma a kamaránál a tagjaink, vállalkozásaink bármilyen információhoz hozzájuthatnak, amely a modellünket érinti.  

 

Akadályaink 

 A hiteles információ hiánya: sem a gazdaságosságot, sem a műszaki megoldást tekintve, de a szervezéssel, munkajoggal, adózással és a pályázatokkal kapcsolatban sem voltak hiteles információink. Rengeteg céget, sok intézményt, szervezetet megkerestem. Mindenkitől kaptam morzsákat, ezekből építettem utána fel az egészet, de nem volt, aki komplexen látta volna, mire számítsunk, mit lehet ebből kihozni.  

 

Műszaki megvalósítás 

 A mi szervezetünk 16 főből áll, ebből a jelen pillanatban 4 távmunkahelyet hoztunk létre. Közöttük vagyok én is irodavezetőként.  Azt mondhatom, hogy mint virtuális irodavezető, mert nem nagyon látnak bent a cégnél. Egy könyvelő, egy tagnyilvántartó és egy honlapszerkesztő dolgozik a rendszerben. Ez egy on-line számítógépes hálózat, és nemcsak a számítógép on-line, hanem az Internet alapú telefonhálózat is. Amit az előbb itt láttunk, mi ugyanúgy használjuk, ráadásul nem is csak mikrofonunk, hanem szinte ugyanolyan telefonunk van, mint a hagyományos, ugyanúgy tudunk kommunikálni. Tehát van egy számítógépes hálózat, ahol egy 40 ezres tagnyilvántartó rendszerben különböző műveleteket végzünk, - nem lehet észrevenni, hogy én 12 km-re ülök a központtól - és ugyanígy működik a telefon is. Egy ADSL szélessávú Internetes kapcsolatra építettük rá terminálszerveres megoldással, ami azt jelenti, hogy nem hatalmas adatcsomagok mennek a munkatársak között, hanem csak billentyű és képernyő parancsok. Maga a művelet a kamarai központban, a terminálszerveren, illetve az ott lévő szervereken megy végbe.

 Szerencsénk is volt, mert amikor elkezdtünk ezzel foglalkozni, abban az időben írták ki azt a pályázatot, ami az IHM és az FMN finanszírozásában indult el. Sok-sok megkeresésből 3 olyan céget találtunk, aki hajlandó volt velünk együttműködni. Ez a 3 cég az Infornax, az Invitel és a Westel. Itt műszaki támogatásra kell gondolni. Azt kísérleteztünk ki, hogy jól működjön, türelem és idő kellett hozzá. A gazdaságosság volt számunkra fontos, hiszen költségcsökkentést akartunk elérni, ez volt a fő szempont, és hogy működőképes legyen a rendszer. 

 

Üzemeltetés - támogatóink 

 A hagyományos munkahelyeink jelen pillanatban 56 000 Ft/hó működési költséggel léteznek. Ezzel szemben a négy távmunkás költsége nem éri el a 10 000 Ft-ot fejenként. Számoljunk! Ez 1/6-od része, tehát elég hamar megtérül egy informatikai beruházás. Aki ma Magyarországon irodai munkahelyet akar létrehozni, egy főre vetítve 2 millió Ft alatt nem ússza meg, időnként 25 milliót is írnak a szakirodalomban,   de ennél kevesebből nem lehet megoldani. Ez távmunkás esetében 0 Ft, tehát nincs költsége a munkaadónak. A másik fontos dolog az informatika. Mi nulláról indultunk olyan értelemben, hogy mindent kicseréltünk, új az IP telefon, az IP központ, tehát nagyon sok mindent vettünk. Hatalmas a beruházási összeg, de azoknak a cégeknek vagy vállalkozásoknak, akiknek már megvan az informatikai hátterük, számítógépük, nagyon könnyű áttelepíteniük a távmunkás lakására. Igazándiból nekik jelentős költségeik nincsenek. 

 

Szervezés - módszertan - képzés 

 Nagyon fontos, hogy a vezetőt megnyerjük, e nélkül ez nem működik. És meg kell nyerni a nem távmunkásokat is, mert komoly akadályokat tudnak gördíteni azok a munkatársak, akik nem kerülnek vagy nem is akartak bekerülni, de sokat tudnak tenni annak érdekében, hogy ne működjön ez a rendszer. Így őket is meg kell nyerni. A távmunkásokat kevésbé kell bíztatni, mivel ők motiváltak. Nálunk nagyon komoly előkészítő munka előzte meg, mielőtt bevezettük volna ezt a rendszert.

 A kiválasztásra nagyon oda kell figyelni, nem mindenki alkalmas távmunkásnak. Volt egy próbaüzem, ahol két hétre a 4 távmunkást bezártuk egy helyiségbe a kamara központjában, és nem volt más lehetőségük, minthogy telefonon és Interneten kommunikáljanak a többi kollegával. Az itt észrevett hibákat nyilván korrigáltuk. Ezt a két hetet követően kitelepítettük a számítógépes egységeket és azok tökéletesen és jól működnek. Nagyon fontos egy nagyobb szervezetnél a folyamatos konszenzuskeresés és a képzés, hogy minden résztvevő bele tudja adni magát. Kompromisszumokat kell kötni, nem lehet, hogy csak a távmunkás nyer, vagy a nem távmunkás a központban. Ez elég hosszadalmasan, több menetben, kis- és nagy csoportos foglalkozások keretében történt.

 Ha valaki nagyobb rendszerekben gondolkodik, itt 5-10 fős cégnél nagyobbakra gondolok, de még kisebbnél is fontos az ügykövetés. Ne engedjék ki a kezükből, legyen egy ügykövető szoftver. Ez nem azért kell, hogy a főnök nézegesse, hanem a távmunkásnak fontos. Neki lényeges, hogyan kapcsolódik a többiekhez, így sokkal jobban meg tudja szervezni a saját munkáját. Lehet több millió forintért különféle ügykövető szoftvereket venni, de mi megoldottuk ezt egy egyszerű Excel táblával. 

 

Munkajog 

 Ez egy teljesen szabályozatlan és járatlan út volt számunkra, de én most legalább annyira aggódok a túlszabályozottságtól is. A munkaadókat elriasztja, ha plusz terheket teszünk rá, tehát nagyon finoman kell ezzel játszani. Nem volt más lehetőségünk, mint a józanész, illetve komoly segítség volt a munkaszerződések létrehozásánál az Európai távmunka-megállapodás. Ha ezt valaki elolvassa, és tételesen végignézi, akkor érti, tudja, mit érdemes betenni a munkaszerződésbe. Ez alapján készült a mienk is. Egy évet elég jól kibírt anélkül, hogy bárki részéről ebből probléma merült volna fel. 

Adózás 

 Örömmel mondom, hogy ebben pozitív változások következtek be. Amikor elkezdtük, komoly gondok voltak az SZJA-val, a TB-vel és a társasági adó törvénnyel is. Ma ezekkel nincs gond, sőt kifejezetten támogatóan nyúlnak a távmunkázáshoz. Egy probléma van, és nagyon remélem, hogy ezzel kapcsolatosan a kormányzat előbb-utóbb lépni fog, ha valóban komolyan gondolja a távmunka támogatást. Ez az ÁFA. Nem engedhető meg, hogy diszkriminálják azokat, akit otthon dolgoznak, és az ÁFA-t ne tudják visszaigényelni, mint a központban dolgozók. Ez nagyon téves fiskális szemlélet, ráadásul ugyanúgy mehetne, mert a jogalkotó abból indul ki, hogy nem a vállalkozás érdekében felmerülő tevékenységről van szó. Szerintem a munkahelyen is lehet magánmunkát végezni, tehát ennek nincs értelme. Ráadásul nem hoz sok pénzt. Ha ezt helyre teszi a jogalkotó, akkor az adózás terén kifejezetten jó jogszabályi környezet lesz a távmunkások számára.

 Mint említettem, kezdéskor szerencsénk volt a pályázattal, hiszen 1 millió Ft vissza nem térítendő támogatásról volt szó. Könnyű volt elkészíteni, annál nehezebb volt a szerződéskötés, az elszámolás - rendkívüli mulasztás történt a pályázatot kezelő részéről -, mert ha a bonyolult elszámolási jogszabályokat megírják, akkor az mindkét félre vonatkozzon, nemcsak a pályázóra, a pályázatot kiíróra is. Dokumentálhatóan komoly mulasztások történtek.

 A monitoringról annyit szeretnék elmondani, nagyon fontosnak tartom, hogy az első távmunka pályázat tapasztalatait összegyűjtsük, hasznosítsuk, és mondjuk, hogy lesznek további pályázatok. Viszont elkeserítőnek tartom, hogy egy ilyen programnál, ahol e-munkáról beszélünk,  a kezelő szervezet olyan monitoring lapokat küldjön ki, hogy küldjem el egy eredetiben, egy másolatban, majd küldjem el elektronikusan.

Majd amikor el akarom küldeni elektronikusan, a megadott cím nem működik. Mintát, példát az államigazgatásnak kell mutatni a vállalkozók számára, hogy ezt hogyan lehet jól csinálni. Itt azért még van mit javítani, és nagyon reméljük, hogy csak azért történt így, mert egy új minisztérium és új háttérintézmény születetett. De majd javulnak a dolgok. 

 Az állami szerepvállalás 

 Nagyon örülök annak, amit Derera úr elmondott a rejtőzködő stratégiáról. Nem nagyon tetszik a kettős ellenállás. A pályázattal összefüggésben jutott az eszembe, hogy a munkaadó a távmunka kapcsán kétféle ellenállásba ütközik. Az egyik: nem szívesen alkalmaznak az említett okoknál fogva hátrányos helyzetű embereket. Ez tény, ilyenek vagyunk, gyarlók vagyunk. Ugyanakkor a távmunkát nem ismerik, azzal is van ellenállás. Az állami szerepvállalásnak addig kell a távmunka program mögött lenni, míg el nem éri azt a kritikus tömeget, amikor a gazdálkodók gazdasági racionalitásból teszik ezt önmaguktól. Reméljük, néhány éven belül eljutunk ide. Ez ugyanolyan, mint amikor megjelenik egy új autómodell, ha egyre többet és többet látjuk, bevezetődik. Ha ezt a kritikus tömeget elérjük, a távmunka magától, gazdasági kényszerűségből elindul és jól fog működni. 

A szabályozás 

 A törvényalkotóknak, kormányzatnak a közel jövőben a munkajogban és az ÁFA törvényben kellene lépni. A pályázatok kiírásánál nem az eszközbeszerzést kell támogatni, azok megvannak, vagy fejleszthetők, kialakíthatók, hazavihetők. Elsősorban a foglalkoztatáshoz kellene kötni  a bértámogatás közteher formájában, hiszen Magyarországon legdrágább a munkaerő. Ha ebben segítenek a vállalkozásoknak, a munkaadóknak, akkor van esély, hogy megmozdul és eléri azt a bizonyos kritikus tömeget. Szintén a pályázatoknál fontos, hogy a képzést a munkaadóknál,  a vezetőknél kell kezdeni, mert ők sem tudják, mi a távmunka. Ha megkérdeznénk 100 embert, nagyon rossz visszajelzések jönnének.  Az imént Laczkó Zsuzsa előadásában hallottam a borítékcsomagolást. Sok egyéb ötlet kerülne elő távmunkaként. Van egy függöny, egy konzervativizmus a cégvezetőkben, vagy nem is tudják mi ez, és még sok kérdőjel van. Érdemes lenne a nyertes pályázók esetében kikötni, hogy az első számú vezető vagy a döntéshozó legalább egy fél napot töltsön azzal, megnézze, mire számíthat, milyen problémákat kell megoldani, mert nem olyan egyszerű az elindítása. Nagyon fontos lenne a már működő modellek bemutatása. Ebben is államnak lehet komoly szerepe, hogy ezeket népszerűsítse mindenféle módon. Ez a mai nap is ilyen. 

 

A távmunka esélyei 

 Ott várható, ahol a költségcsökkentésben, a hatékonyságnövelésben,  a versenyképesség fokozásában van érdekeltség. Ezért nagyon optimista vagyok a vállalkozások tekintetében, ők hamarosan meg fogják lépni. Kicsit szkeptikusabb vagyok az önkormányzati és az állami szférában. Ott nincs ekkora feszítés és nyomás. A vezetőnek, mint már mondtam, mindenképen nyitottnak kell lenni, és munkaeszközzel kell rendelkeznie. Olyan cégnél nagyon nehéz lépni, ahol a cégvezetőnél nincs számítógép, nem használ e-mailt. Ott szinte reménytelen a bevezetés, nyilván ő is át fog majd állni már pár év múlva.  A vezetőnek érdemben kell a program mögött állni, a vezetésben is és  a működtetésben is. Ez nagyon fontos. Ott van még esély, ahol számítógép, telefonhasználat, és személyes megjelenést nem igénylő feladatokról van szó, de az előkészítés, képzés, a szervezés nagyon komoly előkészítést igényel a bevezetésnél minden érintett részvételével. Enélkül nem tudják kihasználni az előnyöket. Néhány nálunk konkrétan megjelent előny: itt elsősorban a forintosítható előnyökről beszélek. Mi évente 2,2 millió forint költségmegtakarítás értünk el. Ez egy 100 milliós költségvetésnél nagyon jelentős összeg. Komoly informatikai fejlesztés valósult meg, illetve a papír, nyomtató, fénymásoló és egyéb felhasználás drasztikusan lecsökkent, ugyanis kiiktattuk a rendszerből. Rájöttünk egy csomó fölösleges dologra, amit ki lehetett törölni a rendszerből, ami nem szükséges, hogy annyi példányban és annyiszor lássák emberek, illetve jóval kevesebb időt fordítottunk arra, hogy ezek a papírok elkészüljenek, és elolvassák, vagy nem. A bejárási költségek is nyilvánvalóan csökkentek.

 Gyakorlatilag a jó, komoly előkészítés eredményeként egy sor látszat-tevékenység kiszűrődött, amiről azt gondoltuk korábban, hogy azok rettenetesen fontosak. Higgyék el, sok mindent ki lehet hagyni a cég életéből, amit addig nagyon fontosnak tartott a főnök, vagy valakik írtak, jelentettek - nincs erre igény, nincs rá szükség. Még egy nagyon fontos dolog: hatalmas tudás- és készségtartalék van a távmunkásokban, de nemcsak őbennük, nyilván azokban is, akik bent vannak a központban. Magamon is tapasztaltam, munkatársaimon is észrevettem, hogy miután rájuk tevődött ez a teher, hogy meg kell oldani sok mindent, iszonyatos kreativitás van az emberekben. Ha rájuk bízzuk  a felelősséget, a feladatot, ez a többlet a távmunkában nagyon sokat hoz. Nemcsak a távmunkások fejlődtek, az egész szervezet kénytelen volt átállni az „e” alkalmazásokra. Most ahhoz, hogy egy hír, egy információ végigmenjen a szervezeten, mindenkin, egy e-mail is elég. Nyilván célzottan nem kap meg mindenki minden hírt, de ami, és akinek fontos, az megkapja. Régebben végigjárta valaki a szobákat, beletelt egy fél napba, és akkor se azt kapta meg, és nem abban a formában. Idő és pénz! Az egész szervezetet tanulásra ösztönözte a távmunka program. Gondolom, eljutottunk egy olyan szintre, hogy mindenkinek ott van a számítógép. A főnökömnek is, aki tulajdonképpen most nyugdíjas, de nagyon nyitott erre a dologra, őt is megérintette. Visszacsatolás van, látszik, hogy olvassa az információkat, és reagál rá. Ez, mint mondtam, a vezető nyitottsága nagyon fontos.

 És végezetül egy olyan előny is előjött, hogy egy új kamarai szolgáltatást tudtunk ezzel elindítani. Tehát a távmunka nem csodaszer, de nagyon hatékony munkamódszer, ezt nagyon fontos hangsúlyozni. Valójábban arra használható, amire való. Nem jó mindenkinek, csak azoknak, akik arra alkalmasak. Egy olyan embert, isten őriz, hogy hazaküldjünk távmunkásnak, akinek nagyon erős igénye van arra, hogy a saját okosságát, vagy az információit, érzelmeit állandóan közvetítse, ventilálja a környezete felé, ő meg fog őrülni otthon.

 Én személy szerint nagyon optimista vagyok abban, hogy a távmunka viszonylag gyorsan el fog terjedni, főleg ha megfelelő kormányzati támogatás is lesz, hogy elérjük ezt a kritikus tömeget. A műszaki feltételek Magyarországon adottak, tehát ebben nem lehet probléma. A beruházási és üzemeltetési költségek, valamint minden más híresztelés ellenére mindig lehet olyan lehetőségeket találni, amelyek már Magyarországon is elérhetők és kezelhetők. Azt gondolom, hogy a gazdasági környezet ki fogja kényszeríteni a távmunkát, hiszen ha az EU-ba belépünk, nyilván nem engedhető meg, hogy tartósan egy másfajta hatékonysággal működjünk. Abban sincs kétség, hogy nincs munkavállalói igény, tudás is jelentős, tehát ebben nem vagyunk hátrább, mint az EU más országai. Azt gondolom, hogy ez a sok pozitív dolog a hagyományos vezetői szemléletet maga alá fogja gyűrni, tehát meg fognak változni az emberek. Nyilván ez lassan megy. A mi rendszerünket számtalan vezető látta a helyszínen. Amíg én csak beszéltem róla, és konferencia, tájékoztató, egyebek voltak, nem hittek benne, de amikor kijöttek és látták, hogy  a számítógépen ott van a tagnyilvántartó rendszer, és ugyanúgy működik 15 km-re is, mint bent a központban. Az IP telefonon tudunk beszélni, nem hitték el.  Végezetül csak annyit szeretnék elmondani, hogy ha munkaadók vannak a teremben, őket arra biztatom, hogy ez a rendszer működőképes, nagyon hatékony és bevezethető. A munkavállalókat pedig a Bibliából vett idézettel lehet bíztatni: „kérjetek és adatik”, vagy „zörgessetek és kinyittatik”. Azt gondolom, hogy klikkeljenek és előbb-utóbb találtatik lehetőség. De menni kell utána, csinálni kell, és ha összeszedik az információkat, találkozhatnak olyan ajánlattal, ami lehetővé teszi, hogy távmunkásként dolgozzanak.  Ehhez kívánok mindenkinek sok sikert, és remélem, hogy mehetünk tovább, és a távmunkázás egy  természetes dolog lesz.

 

Kivonat egy monitoring vizsgálatból

(2004. április 19.)

 

Összegzés A vizsgálat leglényegesebb üzente, hogy a vizsgált cégek és az általuk foglalkoztatott távmunkások mindegyike valami újat tanult, valami előre mutatót hozott létre, valami olyat, ami néhány éven belül olyan alapvető tudás lesz, mint az, hogy írni, olvasni tudunk. Hozzá tarozik az alapműveltséghez. Nagy eredmény, hogy minden cég tisztában volt azzal, mi a távmunka és valóban létrehozták ezeket az új munkahelyeket. Természetesen különböző színvonalon, – néha saját kárukon -megismerkedtek a távmunka lényegével, annak számtalan elemével és ellentmondásával, előnyével, hátrányával. Komoly motiváló erő volt a vissza nem térítendő támogatás. Pozitív hatása vitathatatlan, előmozdította a távmunkázás elterjedését.Érdemes felfigyelni viszont egy másik összefüggésre, ami a támogatott programok sajátja, hogy nem ösztönöz a gazdaságilag megalapozott döntésekre, költséghatékonyságra stb. Ez itt is jól kitapintható, egyetlen cég sem készített előzetes gazdasági elemzést, mert jól jött az egymillió és utána meg lesz valahogy. Az interjúk során az erre vonatkozó kérdések kapcsán maguk a cégek döbbentek meg azon, hogy a távmunka önmagában, támogatás nélkül is gazdaságos, gyorsan megtérülő foglalkoztatási modell. A távmunkahelyeket 16 esetben közösségi helyen (ebből több egybeesik a cég székhelyével vagy telephelyével) 13 esetben a munkavállaló lakásában (ebből 1-2  esetben változó helyen) alakították ki. A támogatási szerződés első pontját alapul véve, hét munkahely csak részben elégíti ki az igen szigorú négyes feltétel rendszert. A támogatási szerződés első pontjában jelzett négyes feltételből: 1. az információs technológia használata, 2. a munkaviszonyban történő foglalkoztatás teljes egészében megvalósul minden pályázónál, ugyanakkor a 3. a munkaadó székhelyétől illetve telephelyétől távol és a 4. állandó helyen történő munkavégzés csak részlegesen teljesül. Megjegyzem az utóbbi két feltételnél a pályázati tájékoztatók sem voltak következetesek, ezért értelmezési problémák merülhetnek fel. Egyértelműen megállapítható, hogy ahol nagyobb létszámú új munkahely, azaz távmunkahely jött létre, ott a létszámnövekedés nem gazdasági racionalitáson alapult és nem is tudták megfelelő gazdasági tartalommal (munkával) teljesen kitölteni, illetve a támogatás megszűntével komoly bérfinanszírozási problémák jelentkeznek. Figyelmeztető jel a minimál béres alkalmazás nagy részaránya is. A munkaadók, távmunkások részéről együttműködő, jó hozzáállást tapasztaltam a vizsgálathoz, a dokumentumok döntően rendezetten, összeszedve rendelkezésre álltak. A vizsgálati jelentésben foglaltakkal két pályázó jelzett kifogást és további két javaslatot fogalmaztak meg a vizsgálattal kapcsolatosan. Lásd az egyes jelentések mellékleteiben.

 

Javaslatok:

A     A távmunkát csak addig szabad támogatni, amíg az el nem éri azt a kritikus tömeget, amikor a gazdálkodók gazdasági racionalitásból döntenek mellette.  Jelenleg itt még nem tartunk, tehát még további pályázatokra szükség van. A távmunkázás még a megszokott munkaviszonynál is erősebb bizalmi viszonyra épül, ezért nem feltétlenül új távmunkahelyek létrehozását kellene csak támogatni, hanem a meglevők átalakítását is. A támogatás folyósítás feltétele legyen, hogy a nyertes pályázó szervezet vezetője részt vegyen egy olyan képzésen, szemináriumon (max. négy óra), ahol megismerkedik a távmunkázás műszaki, gazdasági, adózási, munkajogi, vezetési, szociológiai, munkapszichológiai stb. alap összefüggéseivel. Ezzel csökkenthetők a félrecsúszott projektek, a menedzselési hibák, felesleges próbálkozások.A támogatás folyósítás másik fontos feltétele legyen, hogy a munkaadó és távmunkásai e-mailen elérhetők legyenek. A pályázat elfogadás feltételei között legyen hangsúlyosabb a projekt gazdaságossági mutatóinak kidolgozása, beruházás, üzemeltetés, megtérülés. Sokkal nagyobb energiát, PR tevékenységet kellene befektetni a jól működő távmunka modellek bemutatására, megismertetésére, különös tekintettel annak gazdasági racionalitására. Ez olcsóbb, mint a támogatás finanszírozása és bonyolítása. Pontosan meg kell határozni mit értünk távmunkán, a pályázati elszámolások hihetetlen bürokráciája ellenére vagy éppen ezért képtelen volt kiszűrni a nem minden tekintetben távmunkás vagy vitatható távmunkás foglalkoztatást.A támogatást kiírónak fel kell készülnie az egyszerűsített pályázat befogadás, elbírálás, információszolgáltatás, elszámolás, kifizetés kezelésére és az egyébként részben maga által kialakított szabályok betartására. Legalább a monitoringozásban a távmunka szellemiségének megfelelően alkalmazni kell az e-közigazgatás előnyeit, mutasson példát az államigazgatás. A szigorúan a célt szolgáló minimális adatszolgáltatást, ellenőrzést át kell terelni elektronikus csatornákra. A támogatást –tekintettel arra, hogy a legjelentősebb költség a munkabér és közterhei- bértámogatásként, foglalkoztatáshoz kötve célszerű nyújtani, a mostani három jogcímen fizetett támogatás túlságosan bonyolult megoldás. A foglalkoztatás megvalósulása olcsón, rendszeresen és teljeskörűen ellenőrizhető pl. a 4. pontbani módszerrel. A pályázókat segíteni kell rövid, tömör egyszerű, érthető nyelvezetű tájékoztató anyagokkal, mikor, mit, hogyan kell csinálni, mi felel meg a pályázati feltételeknek. Célszerű például távmunkás minta munkaszerződéseket a rendelkezésükre bocsátani. Meglévő munkahelyek távmunkássá alakításánál érdemes ellenőrizni, hogy a munkaadó ennek kapcsán nem csökkentheti a munkavállaló juttatásait sem önmagához, sem a szervezet nem távmunkás foglalkoztatottaihoz képest. A távmunkázásnak a költségmegtakarítás és versenyképesség növelő hatása mellett érdemes felhívni a figyelmet annak változásmenedzselési lehetőségére, rengeteg belső tartalék tárható fel, ha értő módon, jól előkészítve vezetik be a gazdálkodó szervezetek.

A képzés terén érdemes lenne a távmunkát, a távmunka-menedzselést a felsőoktatási rendszerbe tananyagként integrálni. A fiatal szakemberek talán nagyobb eséllyel indulnak a kívánt szemléletváltás elérésében és a módszer elterjesztésében.

 

http://www.szt.hu/archiv.php?id=25988

http://www.infonia.hu/szocinfo/tananyag_tavmun.html

http://archive.infinit.hu/2004/0610/index.html

http://www.meoszinfo.hu/books/mozg_hatrany_egazdasag/tmkonf2.htm

http://www.sg.hu/cikkek/62848